AZ IT INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA ÉS TERVEZHETŐSÉGE

A sikeres innováció

Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a vállalatirányítók szemében az IT infrastruktúra fejlesztése csak felesleges pluszköltséget jelent. Míg a rendszer meg nem hibásodik vagy össze nem omlik, nem veszik komolyan a fejlesztés szükségszerűségét. Vagy ha igen, akkor a legolcsóbbnak látszó megoldásra törekszenek.

Ez gazdasági szempontból is kontraproduktív: a rövidtávú célok érdekében eszközölt beruházások hosszú távon gyakran nem szolgálják a vállalatot, sőt újabb költségeket generálnak. A cégek nagy része „tűzoltó" jellegű megoldásokra törekszik – így az igazán költséghatékony közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségek háttérbe szorulnak. Átgondolt fejlesztési tervvel ezek a felesleges költségek minimalizálhatók.

Mit jelent a tervezhető fejlesztés?

Nem egyszerre kell nagy összegű beruházásba fektetni, hanem ütemezetten, célzott tartalékok felhasználásával alakítjuk ki a megfelelő IT környezetet.

Egy lokális hálózat teljesen más erőforrásokat és védelmet igényel, mint egy felhő- vagy hibrid megoldás. Az optimális környezet kialakításához ismerni kell a vállalat egyedi igényeit, céljait, erőforrásait.

A cél az, hogy a vállalat jelenlegi és jövőbeli igényeit ismerve olyan rendszert építsünk, amely műszakilag és erőforrásaiban is optimális:

Ne legyen sem alul-, sem túlméretezett
Ne legyenek benne felesleges, kihasználatlan eszközök
Az eszközök egymást és a futtatott szolgáltatásokat támogassák
A rendszer bővíthető és skálázható legyen újabb jelentős beruházás nélkül

Tipikus buktatók

1) Felhőátállás

A legéletszerűbb példa, amikor a cégvezetés új, felhőalapú rendszer bevezetéséről dönt, de nincs tisztában a járulékos nehézségekkel és költségekkel:

Migrációs költségek és az átállás nehézségei
A meglévő ügyviteli rendszerek felhő-integrációs problémái
Nem elegendő sávszélesség és adatátviteli sebesség
Plusz adatforgalom utáni járulékos költségek
A felhőalapú rendszer adatbiztonsági kockázatai és a kockázatmérséklés költségei
Ha vissza akarnak térni, akkor az adatok visszamigrálásának költségei és időigénye az átállási ráfordítások többszörösére is tehetők.

Ezért kiemelt jelentőségű, hogy minden informatikai beruházást célzott hatástanulmány előzzön meg – az informatikai szolgáltatóval közösen, hogy a technikai és anyagi buktatók előre kiszűrhetők legyenek.

2) Eszközök életciklusa

Az informatikai eszközöknek véges az élettartamuk – nemcsak fizikailag, hanem a biztonság és a támogatottság szempontjából is. Egy 7-8 éves szerver már nem kap biztonsági frissítéseket, meghibásodás esetén az alkatrészek nehezen pótolhatók, és teljesítményben sem tarthat lépést a mai követelményekkel.

A „majd ha elromlik, kicseréljük" szemlélet kockázatos: az eszköz nem akkor mond fel, amikor arra időnk és keretünk van, hanem általában a lehető legrosszabbkor. Az ütemezett cserék kiszámíthatóbbá teszik a költségeket és a működést.

3) Megfelelési szempontok

Az „ad hoc” jellegű beruházásokkal szemben az ütemezett fejlesztésekkel a jogszabályi megfelelési követelmények – így a kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról) és a NIS2 elvárásai – is nagyrészt teljesíthetők. Ha a fejlesztési terveket ezekkel összehangoljuk, a megfelelés nem külön teher, hanem a normál működés része lesz.

Összefoglalva

A sikeres innováció kulcsa a különböző lehetőségek előzetes vizsgálata és a legoptimálisabb működési környezet megvalósítása. A vállalkozások IT fejlettsége innovációs képességüket is jelzi – és minél később ismerik fel a lemaradás kockázatait, annál költségesebb és nehezebb lesz a felzárkózás.